1882. május 1. (128 éve történt)

A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja.

 Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja. 1817-ben, Robert Owen gyártulajdonos megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, hatására 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. (…) 1884-ben az Amerikai Munkásszövetség (AFL) chicagói kongresszusán azt ajánlotta a törvényhozóknak, hogy 1886. május 1-jétől az országban mindenütt vezessék be a nyolcórás munkanapot. Sztrájkot és felvonulást hirdettek erre a napra, melyben 350 ezren vettek részt. Milwaukee-ban a rendőrök a tömegbe lőttek, kilencen haltak meg. Az állami alkalmazottak számára bevezették a nyolcórás munkanapot. A munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktusban május 3-án 4-en, másnap egy rendőrtiszt halt meg. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s bizonyítatlan vádak alapján el is ítélték őket, közülük négyet 1887-ben kivégeztek. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s ezeket nemzetközi szintre emelik.

Magyarországon először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a “munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték.

A szocialista rendszerek bukása után – a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, céljuk főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj elérése, a munkahelyek megőrzése.

1400. május 1. (610 éve történt)

Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.

A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén “kitáncolták” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben, 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.

forrás: ezenanapon.hu

Mindenki másképp ünnepel.

A magyarok híresen szép hímes tojásokat festenek, a ciprusiak fáklyás felvonulást rendeznek, a lengyelek különleges süteményeket sütnek, a spanyolok pedig flamencót járnak. Az ünnep ugyanaz, mégis mindenütt más. A magyar hagyományok szerint Nagyszombaton a várakozás óráiban készülnek a szebbnél szebb hímes tojások, majd a feltámadási körmenetre indulnak az emberek. Húsvét vasárnap istentisztelettel és ételszenteléssel köszöntik az ünnepet. Ezen a napon ebédre a távoli rokonok is egybegyűlnek. Hétfőn azonban már a locsolkodásé a főszerep, amit az esti órákban mulatság követ. A Húsvét napjaiban megszokott rendje volt az étkezésnek, ezt akár ma is követhetjük: Nagycsütörtökön spenótból készült étkek kerültek az asztalra. Nagypénteken tojás és hal volt a menü. Nagyszombat estig még tartott a böjt, addig friss kalácsot, halat lehetett fogyasztani, este azonban sok helyen már megvágták a friss sonkát, tormával, esetleg hagymával. Húsvét vasárnap a sonka mellett tojás, máshol a bárány került az asztalra, sütve vagy levesként akár. Húsvét hétfőn a tojás ismét előkerül, de már a locsolóknak szánt ajándékként, ilyenkor egyébként az érkezőket pogácsával, aprósüteménnyel is kínálják.

Kolumbia

A Húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok.

Ciprus

Nagypénteken már készen vannak a festett tojások és indul a körmenet. Elkészítik a „Flaounes” elnevezésű húsvéti süteményeket, amelyek sajttal, mazsolával töltött kalácsféleségek. Szombat éjszaka feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcákra a ciprusiak. Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabadban.

Lengyelország

Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a „mazurek” és a „babka” kerül az asztalra. Hétfőn sok-sok vízzel locsolkodnak.

Olaszország

Húsvéti süteményeik a történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harangformára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

Bulgária

A régi hagyományok szerint a Húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik, miközben jut idő arra is, hogy az emberek az egészségükért imádkozzanak. Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek. Jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől.

Jeruzsálem

A világban sokféleképpen, ám egyazon gondolatiság jegyében ünneplik a húsvétot. A jeruzsálemi zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján. A Fülöp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében.

Vatikán

A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is “Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában.

Spanyolország

Itt hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek is, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben. A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak majd.

Húsvét-sziget

Miként van Karácsony-sziget, akként Húsvét-sziget is létezik. Őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felső testű tufakőszobrok. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra. Hogy milyen arrafelé a húsvét? A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a “Tapati”, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.

Peru

Mexikóban és Guatemalában az a legnagyobb megtiszteltetés egy férfi számára, ha Húsvétkor jelképesen keresztre feszítik és körmenetben végigviszik Jézus “utolsó útján”, hisz ezáltal jelképesen átélheti az Isten fiának önfeláldozó szenvedését, amit értünk, emberekért tett.

Peru, a misztikus és egzotikus Dél-Amerika egyik legizgalmasabb országa. A mexikói maja birodalom mellett a perui inkák a mai napig a történelem megfejtetlen titkát jelentik. Itt játszódik a világhírű Mennyei prófécia története, amiben ősi titkos tekercsek bukkannak elő Machu Pichu szent hegyormáról, amit egyébként is a világ egyik csodájaként tartunk számon. De szintén Peru a központi helyszíne az Indiana Jones filmek legutóbbi részének, a Kristálykoponyák királyságának is. Méltán várjuk el ettől a mesés országtól, hogy itt a húsvéti szokások is minimum meghökkentsenek minket. Nos, legfeljebb attól hökkenhetünk meg, hogy ez távolról sincs így.

Peruba a spanyol konkvisztádorok hozták el a kereszténységet csupán 500 évvel ezelőtt. Ha beszámítjuk, hogy jó pár generációnak el kellett múlni ahhoz, hogy meghonosodjanak az itteniek körében a keresztény szokások, e tekintetben bizony, nagyon fiatal kultúráról beszélhetünk. Ahogy a karácsony, úgy a húsvét legtöbb tradíciója egy az egyben átvett külsőség, főleg a spanyoloktól, de manapság a világmédia segítségével bárhonnan. Úgy tűnik, a peruiak kedvvel csemegéznek, és ami megtetszik, azt beépítik az új szokások közé. Karácsonykor ilyen például a házak falát elborító, rikító és zenélő lámpafüzér, a kis kertekben villogó rénszarvas és kéményen bemászó télapó. A szentesti sült pulyka is idegen volt a legutóbbi időkig, mára minden házban ez a kötelező estebéd, igaz, ezt a hagyományos inka itallal, a cuscoi szent völgyben termesztett csodás csokoládéból készített forró sziruppal fogyasztják. A mi húsvétunkhoz képest Peruban nincs locsoló hétfő, amit nagyon sajnálnak azok az itteniek, akikkel megismertettem a mi kedves népszokásunkat. Ha másért nem, a munkaszüneti nap miatt biztosan. Sokkal erőteljesebb azonban Peruban a húsvét vallásos jellege, amit elsősorban a számottevő katolikus lakosság gyakorol a Fájdalom Csütörtökétől a Feltámadás Vasárnapjáig. Mexikóban és Guatemalában már nemcsak híressé, de hírhedtté vált az a szokás, hogy a körmenet élő Krisztusként viszi körbe a keresztre szegezett férfiakat. Ezért a megtiszteltetésért egész évben tolonganak az önkéntesek. Még Peru fővárosának, Limának az egyik kerületében, Comasban is évről évre egy ilyen élő Krisztus-jelképet hordoznak körbe a hívek, amit az interneten és a televízióban élőadásban is közvetítenek. A perui körmenetek egyébként is igen látványosak. Krisztus mellett sok helyi szent szobrát viszik magukkal a pompázatos és illatos virágokkal gazdagon díszített kiskocsikon. A hívek, legyenek akárhányan, mind a helyi egyházkerület egyenruhájában vannak, ami a legtöbbször kék, lila vagy zöld földig érő fényes köpeny, amivel a ruhájukat takarják el. Nagypénteken az asszonyok még ma is fekete ruhát öltenek magukra Krisztus kereszthalálára emlékezve. Peruban négy híres zarándokhely van: Cuscó, a volt inka birodalom fővárosa a Machu Pichu ormai szomszédságában, Huaraz, Tarma és Ayacucho.

Bár a tojás megszentelésének és vasárnapi rituális elfogyasztásának szokása él, nincs a házaknál tojásfestés. Ám a gyerekeknek a feltámadás vasárnapján itt is csokoládé tojásokat ajándékoznak.Húsvét péntekjén tilos itt is húst enni, helyette kukorica ételeket, és a bab alapú 7 zöldségből főzött húsvéti egytálételt fogyasztják. Nincs a karácsonyi menühöz hasonló húsvéti fogás. Az egyetlen étel, ami manapság kezd divatossá válni, a Chuletas de pascuas, azaz húsvéti karaj. A margarinban vagy vajban megforgatott füstölt húshoz fahéjjal ízesített méz, cseresznye – és narancslé keveréket adunk, amiben addig sütjük kis tűzön a hússzeleteket, amíg az meg nem karamellizálódik. Különösebb húsvéti csemege vagy sütemény sincs, az Andok hegység kis falvaiban azonban rendre elfogyasztják szombat este vagy vasárnap az édes tejben, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített főtt kását, kecsua nevén az apit.

Források:

astronet.hu

jelesnapok.hu